A hazai biológiai szúnyoggyérítés rövid története

1953

Mihályi Ferenc a Balaton térségében előforduló tenyészőhelyeket ponttérképeken ábrázolta, azok biológiai kezelésének előkészítése céljából. 

Mihályi Ferenc

1983

Szalay-Marzsó László a Balaton térségében évekig intenzíven foglalkozott a csípőszúnyog lárvákra speciálisan hatékony Bacillus thuringiensis törzs vizsgálatával . (Szalay-Marzsó László karikatúrája).

1986

Sáringer Gyula és Tóth Sándor szakmai vezetésével, a Balatoni Intéző Bizottság felkérésére és támogatásával, Magyarországon, számos kijuttatás technológiai kísérlet után, bevezetésre került a csípőszúnyogok biológiai úton történő gyérítése. CIKK>>

2002

Teljes lett Magyarország első részletes tenyészőhely-térképe (619 db tenyészőhely-nyilvántartó lap és ponttérkép). (Sáringer Gyula & Tóth Sándor)
 

2005 

Először használtak Magyarországon légifelvételeket szúnyogtenyészőhelyek térképezésekhez. (Sáringer Gyula, Tóth Sándor & Kenyeres Zoltán) 

2008 

Megtörtént a színképelemzéses predikciók tenyészőhely-térképezések során történő első hazai alkalmazása. (Ez máig a tenyészőhelyek ábrázolásának legkorszerűbb módszere.) (Szabó Szilárd és mtsai) CIKK>>

2019 

Az elmúlt másfél évtizedben a hazai csípőszúnyog-tenyészőhelyekre vonatkozó ismereteink exponenciálisan növekedtek. 

Az oldal megosztása