Aktuális kérdés

Mit tapasztalunk Magyarországon szakértői szemmel?

Drónhasználat szúnyogok tenyészőhelyeinek térképezéséhez

2021. május 13.

Munkacsoportunk évtizedek óta kutatja a különféle vizsgálati módszerek és eszközök adaptálásának lehetőségeit a szúnyoggyérítéseket megalapozó lárvatenyészőhely-térképezési munkák megvalósításához. Fő célunk az, hogy a legmodernebb technikai eszközöket felhasználva, minél gyorsabban, a lehető legpontosabb eredményeket kapjuk. Ennek keretében végeztük el (korábban a klasszikus élőhely-térképezés, illetve felszínelemzés eredményeit, tapasztalatait felhasználva) a tenyészőhely-térképezés legújabb módszereinek kifejlesztését. A kutatási eredményeinket, hazai és nemzetközi publikációkban közzé tettünk, mely jelentős pozitív visszhangot kapott (Csípőszúnyog lárva-tenyészőhelyek térképezése predikciós térinformatikai módszerekkel; The capabilities and confines of GIS technology in the mapping of the mosquito breeding sites of the base revelation in a background pattern).

Ma már a biológiai szúnyoggyérítés előkészítéséhez kapcsolódó tenyészőhely-térképezések 95,7 %-át ezekkel a módszerekkel végzik hazánkban.

A fenti eredmények továbbfejlesztése céljából kezdtük meg néhány éve, a Debreceni Egyetem szakembereivel együttműködésben, a drónokkal történő légifényképezés, tenyészőhely-térképezésekhez való használhatóságának vizsgálatát. A különböző térinformatikai állományok alkalmazásának költség-haszon elemzése során arra jutottunk, hogy a biológiai gyérítések célterületeinek meghatározásához a távérzékelési adatok vegyes használata a leginkább költséghatékony: az ingyenesen elérhető, ~0,5 m/pixel felbontású állományok jól használhatók a gyepes élőhelyek dominálta területeken, de a fás vegetációval fedett területeken egyedi drónrepüléses felvételek készítése szükséges – lombmentes, lehetőleg tél végi időszakban (15 cm/pixel felbontással, multispektrális technikával).

A vizsgálatok során megállapítottuk azt is, hogy sok esetben az egyedi drónrepülés sem képes – még a legjobb felbontás használata mellett sem – kellően részletes képet adni olyan, a humán ártalom kialakulásában komoly szerepet játszó vízállások potenciális helyeiről, mint például az időszakos ártéri tenyészőhelyek. Az apróbb-nagyobb méretű uszadék-ágakból álló „élőhely-szövet” gyakran lombmentes állapotban is rejtve tartja a tenyészőhely-foltokat. Ez utóbbi komoly aggályokat vet fel a biológiai lárvairtószer ártéri tenyészővizekbe juttatását illetően is.

A tavaszi gyérítések apropóján – a biológiai módszerek alkalmazhatóságáról

2021. május 10.

Az elmúlt hetekben hazánkban jelentős területen történtek biológiai gyérítések az aktív lárvatenyészőhelyeken. A hatékonyság szempontjából fontos, az az elv, hogy „minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb területet lehessen kezelni”.

Ezért ebben az időszakban a nagy területű, összességében több ezer hektáros gyérítésekhez, inkább a légi kijuttatású folyadékos BTI készítményt használják. A siker feltétele, hogy a porlasztott folyadék apró cseppjei, a repülési magasságból a vízfelszínre jussanak, lehetőleg akadálymentesen. Nyílt gyepes területek esetében ez a módszer egész évben jól alkalmazható, a fás vegetációval fedett területeken viszont csak a tavaszi lombmentesnek mondható időszakban eredményes.

A kisebb kiterjedésű lárvatenyészőhelyek (pl. tószegélyek, időszakosan vízzel borított foltok), melyek gyakran nehezen megközelíthetőek, földi gépes kijuttatású biológiai védelemben részesülnek. Ez esetben a területek folyadékos BTI készítménnyel való kezelése egy kijuttató-berendezés segítségével, emberi munkával történik, pár tíz méteres hatótávolsággal. Az eredményes védekezés végrehajtása tetemes és főleg precíz munkát igénylő megoldás, mely nem alkalmas az erdőkben, gyepeken, gyepes árkokban nagy területeken, hálózatosan kialakuló apró, olykor észrevehetetlen, pocsolyák, vízállások szervezett kezelésére.

Utóbbi tenyészőhelyekről viszont nagy tömegben repülhetnek ki az embert támadó csípőszúnyog fajok imágói. Ennek megelőzésére – a településeken – óhatatlanul lakossági megoldások bevetése szükséges: lehetőség szerint mindenki gondoskodjon az ingatlana területén lévő, vagy annak közvetlen környezetében található, vízgyülemek megszüntetéséről, vízelvezetéséről, vagy a tenyészővizek – kereskedelmi forgalomban kapható – biológiai szúnyoglárva irtószerekkel való kezeléséről.

Fontos, hogy mindkét kijuttatási technológiát a szükséges engedélyek birtokában végezzük, ne kezeljünk országosan és egyéb módon védett természeti területeket hozzájárulás nélkül.

Badacsonytomaj csapadékvizes tenyészőhely árokban

Az oldal megosztása

A csapadékhullás megtette hatását

2021. április 24.

Az elmúlt időszak csapadékhullásai – az elhúzódó aszályos hónapok után – nem mindenhol voltak elegendőek ahhoz, hogy a humán szempontból jelentősnek tekinthető nagyobb tenyészőhelyeken érdemi vízborítást hozzanak létre. Ahol viszont jelentősebb esőzések voltak, ott a jó vízellátottságú, mélyebb fekvésű foltokon, illetve az állandó vizű vízállások szegélyzónáiban a szúnyogártalomban kiemelt jelentőséggel bíró fajok tenyészéséhez alkalmas, sekély vízállások jöttek létre. Az esőzések egyidejűleg a rejtett mikrotenyészőhelyek kialakulásának is kedvezhettek. Melegedő időjárás esetén elképzelhető, hogy a mostanában létrejött vízállások annyi ideig fennmaradnak, míg a bennük fejlődő csípőszúnyog imágók kirepülnek. Összességében azonban egyelőre nem kell számolni az embert támadó csípőszúnyog fajok egyedeinek érdemi mértékű megjelenésével. Ez utóbbit segíti elő, hogy azon régiókban, ahol ez szakmailag indokolt, megkezdődnek, illetve folytatódnak, a célzott biológiai gyérítések.


Az oldal megosztása

Ébrednek a Balaton környéki tenyészőhelyek

2021. március 12.

A melegedő időjárás beköszöntével megkezdtük a Balaton térségében található csípőszúnyog-tenyészőhelyek részletes vizsgálatát. A terepbejárások során megállapítottuk, hogy a tó körül előforduló tenyészőhelyek (változó vízellátottságú magassásos, nádas élőhelyek, vízállásos gyepek a háttérterületeken és a parti zónában) az év ezen időszakában jellemző átlagnál kisebb mértékben vízborításosak. A tenyészőhelyek vizében az embert támadó fajok lárvái már megjelentek, nagyobb egyedszámú előfordulásuk és fejlődésük a 12–13. héten várható (március hó vége).

A fenti időszakban a tervek szerint megtörténhet a balatoni tenyészőhelyek idei első légi biológiai kezelése.

Itthon miért nem teljes mértékben biológiai módszerekkel gyérítjük a szúnyogokat? 

2021. február 20.

Minden híresztelés ellenére a biológiai gyérítésre való teljes áttérést nem szándék, tudás, vagy ismeretbeli hiány hátráltatja.

Ellenben:

(1) Hazánk jelentős szúnyog-tenyészőhelyei komoly részben védett természeti területen találhatók. Védett természeti területeken az illetékes hatóság általában a biológiai gyérítést sem engedélyezi (vagy csak részlegesen).

(2) Erdőterületeken a mikrotenyészőhelyek (apróbb-nagyobb pocsolyák, rejtett vízállások, pl. fatörzsekben) feltérképezhetetlen hálózata található, melynek biológiai kezelése megvalósíthatatlan.

(3) Folyóvizeink mentén a legjobb és leggyakrabban elöntött tenyészőhelyek (locsolásövi pocsolyák) minimális távolságban vannak az élővíztől (azzal szinte érintkeznek). Az élővizekhez térben ennyire közel eső területek biológiai kezelése nem javasolt.

(4) A szúnyogártalom szempontból kiemelten jelentős tenyészőhelyek nagyon nagy része a csípőszúnyog lárvák fejlődésekor lombfedett. Ezek repülőgépes légi kezelési lehetősége is erősen korlátozott (a granulátumos kiszerelés is nehezen jut át a lombozaton), de földi kijuttatási módszerekkel egyáltalán nem elérhetők. Kétéltű járművek és kvadok gyérítés során történő „bevetése” vízborításos élőhelyeken azok maradandó károsodásával jár – ráadásul számos esetben a természetvédelmi törvénybe ütközik. Nem valós alternatíva tehát az sem.

Az oldal megosztása