25 ÉV TAPASZTALATA A BIOLÓGIAI SZÚNYOGGYÉRÍTÉSRŐL 

Az elmúlt néhány évben előtérbe került az a kérdés, hogy kizárólag biológiai védekezéssel, megoldható-e a  csípőszúnyogok elleni védekezés, a hazai viszonyok között

Mit válaszolhatunk a kérdésre?

Megítélésünk szerint, törekedni kell a biológiai gyérítés minél szélesebb körben való elterjesztésére Magyarországon, minél nagyobb területen és minél jobb eredménnyel!

Miről van szó pontosan?

Hazánkban a biológiai szúnyoggyérítés kutatásának és gyakorlatának több mint 30 éves múltja van.

Ahogy annak a törekvésnek is, hogy a választható lehetőségek közül, a környezetkímélő biológiai védekezés kerüljön mind inkább előtérbe.

A technológia lényege egy, a lárvák ellen, azok tenyészőhelyein történő beavatkozás, a BTI rövidítésű szuperszelektív "hatóanyag" segítségével.

Bacillus thuringiensis var. israelensis (BTI)

A magyar származású Yoel Margalith 1977-ben kimutatta, hogy a  BTI néhány proteinje pusztító hatású a csípőszúnyogok többségének lárváival szemben. Azóta a fenti toxint mesterséges tenyészetekben állítják elő és különböző készítmények formájában használják lárvagyérítésre (Magyarországon ma folyadék és granulátum formában beszerezhető).


Mi kell ahhoz, hogy a biológiai védekezés alkalmazható legyen?

Mindenek előtt meg kell határozni azt a területet, térséget, ahol a védekezés elvégzése szükséges, figyelembe véve a szúnyogok élettani sajátosságait, fejlődési ütemét és rajzáskori "hatótávolságát".

*     Térképezni kell tehát, azon tenyészőhelyeket, ahonnét a tömeges kelés várható.

*     Önmagában a tenyészőhelyek ismerete nem elegendő, azt is tudni kell, hogy a jelenlevő fajok valóban embert is         „bántó, támadó", emberi vérrel táplálkozó csípőszúnyogok-e.

*     Ha mindezen ismeretek birtokában vagyunk, el kell dönteni, hogy a tenyészőhelyen, a védekezés megkezdéséhez         "kellő" mennyiségű és fejlettségi stádiumú lárva (L1-L3) van-e jelen (entomológus szakértő segít).

*     Ezt követően dönthetünk a védekezés helyéről és pontos időpontjáról.

*     A védekezést követően meg kell győződni arról, hogy sikerrel jártunk-e, hiszen ennek alapján lehet dönteni a további kezelések indokoltságáról. 


Az indokolatlan biológiai védekezés ugyanis csak rendkívül drága pótcselekvés, míg a megalapozott biológiai védekezés segíti a sikeres mentesítési munkákat, csökkenti a védekezés költségeit.


Az utóbbi évtizedek munkájának köszönhetően (lásd lent), a biológiai úton kezelt területek évenkénti összkiterjedése, valamint a tenyészőhelyek feltártsága folyamatosan növekszik.

Lárvatenyészőhely feltárás üteme az elmúlt évtizedekben

Néhány tipikus lárvatenyészőhely

Fotó: Start Pannónia 2020

Az oldal megosztása